Job 38

Azért rettegjék őt az emberek; a kevély bölcsek közül nem lát ő egyet sem. ^a 2

Az Úrnak első beszéde a forgószélből. Leírja a teremtésben és világkormányzásban nyilatkozó csodákat és lesújtja Jób bölcselkedését

3Majd felele az Úr Jóbnak a forgószélből és monda: ^b 4Ki az, a ki elhomályosítja az örök rendet tudatlan beszéddel? 5Nosza övezd fel, mint férfiú derekadat, én majd kérdezlek, te meg taníts engem! ^c 6Hol voltál, mikor a földnek alapot vetettem? Mondd meg, ha tudsz valami okosat! ^d 7Ki határozta meg mértékeit, ugyan tudod-é; avagy ki húzta el felette a mérő zsinórt? ^e 8Mire bocsátották le oszlopait, avagy ki vetette fel szegeletkövét; ^f 9Mikor együtt örvendezének a hajnalcsillagok, és Istennek minden fiai vigadozának? ^g 10És kicsoda zárta el ajtókkal a tengert, a mikor előtünt, az anyaméhből kijött; ^h 11Mikor ruházatává a felhőt tevém, takarójául pedig a sürű homályt? ⁱ 12Mikor reávontam törvényemet, zárat és ajtókat veték eléje: 13És azt mondám: Eddig jőjj és ne tovább; ez itt ellene áll kevély habjaidnak! ^j 14Parancsoltál-é a reggelnek, a mióta megvagy? Kimutattad-é a hajnalnak a helyét? ^k 15Hogy belefogózzék a földnek széleibe, és lerázassanak a gonoszok róla. ^l 16Hogy átváltozzék mint a megpecsételt agyag, és előálljon, mint egy ruhában. ^m 17Hogy a gonoszoktól elvétessék világosságuk, és a fölemelt kar összetöressék? ⁿ 18Eljutottál-é a tenger forrásáig, bejártad-é a mélységnek fenekét? 19Megnyíltak-é néked a halálnak kapui; a halál árnyékának kapuit láttad-é? 20Áttekintetted-é a föld szélességét, mondd meg, ha mindezt jól tudod? 21Melyik út visz oda, hol a világosság lakik, és a sötétségnek hol van a helye? ^o 22Hogy visszavinnéd azt az ő határába, és hogy megismernéd lakása útjait. ^p 23Tudod te ezt, hiszen már akkor megszülettél; napjaidnak száma nagy! ^q 24Eljutottál-é a hónak tárházához; vagy a jégesőnek tárházát láttad-é? 25A mit fentartottam a szükség idejére, a harcz és háború napjára? ^r 26Melyik út visz oda, a hol szétoszlik a világosság, és szétterjed a keleti szél a földön? ^s 27Ki hasított nyílást a záporesőnek, és a mennydörgő villámnak útat? ^t 28Hogy aláessék az ember nélkül való földre, a pusztaságra, holott senki sincsen; ^u 29Hogy megitasson pusztát, sivatagot, és hogy sarjaszszon zsenge pázsitot? ^v 30Van-é atyja az esőnek, és ki szülte a harmat cseppjeit? ^w 31Kinek méhéből jött elő a jég, és az ég daráját kicsoda szülte? 32Miként rejtőznek el a vizek mintegy kő alá, és mint zárul be a mély vizek színe? ^x 33Összekötheted-é a fiastyúk szálait; a kaszáscsillag köteleit megoldhatod-é? ^y 34A hajnalcsillagot előhozhatod-é az ő idejében, avagy a gönczölszekeret forgathatod-é fiával együtt? ^z 35Ismered-é az ég törvényeit, vagy te határozod-é meg uralmát a földön? ^aa 36Felemelheted-é szavadat a felhőig, hogy a vizeknek bősége beborítson téged? ^ab 37Kibocsáthatod-é a villámokat, hogy elmenjenek, vagy mondják-é néked: Itt vagyunk? ^ac 38Ki helyezett bölcseséget a setét felhőkbe, vagy a tüneményeknek ki adott értelmet? ^ad 39Ki számlálta meg a bárányfelhőket bölcseséggel, és ki üríti ki az égnek tömlőit; 40Mikor a por híg sárrá változik, és a göröngyök összetapadnak? ^ae 41